Olvasom a Szent István nap programját. Hát, mit mondjak? Elég szegényes.
A Szent István nap régi hagyomány a városban, hiszen településünk erősen kötődik államalapító királyunk emlékéhez.
2009-ben kezdtem el újra. Emlékszem, hogy nem volt rá pénz, s az akkori polgármester, Török Gusztáv Andor sem rajongott az ötletért, de rám hagyta. Én pedig, ha valamit elhatározok, azt végig is viszem. Átmentem Paksra, ahol felkerestem Süli Jánost, aki akkor az atomerőmű vezetője volt.
Kezem-lábam remegett, mikor félve előadtam, hogy 500 000 forintra lenne szükségem a rendezvény megvalósításához. Megkaptam. Így kezdődött.
Aztán évről évre nőtt. Volt olyan, hogy három napon keresztül zajlottak a programok. Emlékeztek, amikor még a sétálóutcában tartottuk a középkori napot? Jött a királyi pár lovon, s Kalocsa népessége hódolt előttük. Vonultak a képviselők, hozták a város adóját. Jöttek a különböző szakmák képviselői, a zászlóforgatók, az udvarhölgyek, még udvari bolond is volt. Zengtek a fanfárok, mikor a királyi szakácsok megjelentek egy gazdagon terített asztallal. Két alkalommal ökröt is sütöttünk, amelyet a királyi vacsorán szolgáltunk fel. Németh Józsi vezényletével korhű jelmezben szolgálták fel az ételeket.
Kenyérszentelés után levonultunk a Vajashoz, ahol már a fáklyákkal feldíszített csónakok vártak minket, s azon a gyönyörű augusztusi éjszakán tele volt a Vajas partja. Vettünk víziszínpadot (kíváncsi lennék, hogy azóta hová lett), s kalocsai fellépők egy hatalmas ledfal előtt játszották végig 1000 éves történelmünket.
Volt olyan, hogy az akkor polgármester, Dr. Bálint József a Kubikus parkban fogadta az érkező királyi párt, akik lovasaik kíséretében vonultak ki az érsekkertbe, s adták meg az engedély a Lord együttesnek a koncert megkezdésére.
Ez csak néhány elem, de jó rá visszaemlékezni. Most mi van? Mise, Filvig Géza ünnepei beszéde, kenyérszentelés, s lesz egy musical is.
Mondhatnátok, hogy nincs pénz! Nem csak ezen múlik! Nincs ötlet! Egy történelmi játék, egy saját műsor szervezése szinte semmibe sem kerül. Pénzbe semmiképpen, de rengeteg munkába igen. Sajnos már alig van valaki a régiek közül, akik ezt meg tudnák szervezni, hiszen aki tudott, lelépett.
Vajon miért?
Bízom benne, hogy lesz ez másképp is!
Tisztelettel: Magóné Gyöngyi
